Léka vára

 

Léka a templomos lovagrend egyik központja volt. A várban a felsővár udvara alatt egy rejtélyes származású és funkciójú helyiség van. Régészek szerint a terem a vár jelenleg látható építményeit megelőzően keletkezett. Két negyedgömb kupolával lefedett, félhenger alakú apszisban végződő, dongaboltozattal fedett, közel négyzetalaprajzú tér. A terem falai simára faragott, nagyméretű kőtömbökből állnak, a függőleges fal kilenc egymás feletti kősor, a tizedik a körbefutó párkány. A boltozat újra kilenc sor kőből áll, a tizedik a boltozat záróköveinek sora. A középső, dongaboltozatos térrész hossza (B) és az apszis hossza (A) egymáshoz egy ezredrésznyi pontossággal az aranymetszés aránya szerint viszonyul.

1973-ban, a felújítást megelőző feltárások kezdetén az akkor régóta befalazott térben egy lapos, hasáb alakú követ találtak az egyik lapján bemélyített rajzzal. A régészek „oltárkőnek” értelmezték a leletet és felállították a déli apszisban, a templomos lovagok által a zárókőbe vésett jellegzetes „templomos” kereszt alá. A vezető régész 1975-ben megjelent tanulmánya szerint (Gerhard Groß: Der Stein auf der Burg Lockenhaus und seine Deutung -A lékai kő és jelentősége - Alte und neue Kunst 142/143. szám) a világon egyedülálló leletről van szó, mely rámutat arra, hogy Lékán ősi misztériumhelyből keresztény szentéllyé alakított térről van szó. A 63 cm magas tabernákulum felső rajza az önmagát megharapó kígyó mint az Éghez való „visszatalálás” keleti szimbóluma, az alsó rajz az utolsó vacsora központi mozzanatát, a kenyér kettétörését szimbolizáló (?), ugyancsak keleten elterjedt ábrázolás.

***

A XIII. században Léka volt a templomos lovagrend egyik központja. A felsővár udvara alatt volt egy rejtélyes funkciójú helyiség. Ez két, negyedgömbkupolával fedett tér, benne egy lapos, hasáb alakú kő („oltárkő”), amit felállítottak a zárókőbe vésett jellegzetes templomos kereszt alá. Lékán misztérium-helyből átalakított őskeresztény szentélyről van tehát szó. Állítólag volt egy titkos átjáró is, ami egy mély kútból vezetett Borostyánkő várába, ahol az ottani kútnál volt az átjáró másik vége.

A rend ellen indított per megpecsételte a magyar tartomány sorsát is. A rend feloszlatása több forrás szerint Magyarországon békésnek tűnt, többségük a rivális lovagrend, a Johannita Rend tagja lett, és minden valószínűség szerint a pálosok közé is sokan beléptek.

Visszatérve Lékára, a templomosok ottani tevékenységének Károly Róbert vetett véget, aki annak a Szép Fülöpnek volt rokona, aki Nyugat-Európában irtotta a lovagokat. Károly Róbert kegyelmet ígért, amire a templomosok mentességi levelet kértek. A válasz: törvényen kívülinek nyilvánították őket. Johannita és Teuton lovagokkal megostromolták a várat, ám azt nem tudták bevenni. Ezután árulás folytán, a titkos alagúton át bejutottak a várba, és a kultikus terembe menekült hét templomost, akik az oltár előtt imádkoztak, lemészárolták, tartományi mesterükkel Radványi Gyulával egyetemben. Az eseményről az az okirat tájékoztat, amelyben a király Kőszeg városának visszaadja a városi rangot köszönetül azért, amiért őt a város polgárai „egy fontos és nehéz helyzetben” megsegítették. A Borostyánkő felé menekült templomosokat ott érte a végzet. A vérfürdő helyét a néphagyomány ma is ismeri.

(forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/Templomosok)

Itt pedig nagyon sok fotó (és nem csak!) található Léka váráról:

http://burgenland.fotoport.info/hu/op/leka-var.htm